Tűz martaléka lett a kolostor, ahol Carlo Acutis elsőáldozó volt

Share

Drámai hír rázta meg Olaszországot 2025. október 11-ének estéjén: tűzvész pusztította el az ambroziánus nővérek csaknem négyszáz éves kolostorát La Valletta Brianza-ban, Milánó közelében, akiknek a nevét szélesebb körben az első millenniumi szent, Carlo Acutis kapcsán ismerte meg a világ. Az ő relikviája, a Segítő Szűzanya szobra, valamint a feszület, amelyet VI. Pál pápa adományozott a rendnek, csodával határos módon gyakorlatilag sértetlenek maradtak a romok között.

Több millió eurós az anyagi kár

A Milánó közeli Bernaga-kolostor (Monastero della Bernaga) alsó szintjének egyik közösségi helyiségében tavaly október 11-én este 19 óra körül a Szentatya a békéért tartott, élő adásban közvetített rózsafüzér-imádságára gyűltek össze az ott élő nővérek. Egyikük azonban fél nyolc körül otthagyta a tévéadást, hogy felkeresse betegen fekvő társukat a szobájában, s ekkor észlelte a több száz éves kiszáradt faszerkezetben szinte robbanásszerűen terjedő lángokat, melyek rövid időn belül az egész épületet beborították, hiába kezdték meg rögtön maguk a tűz oltását. A kolostorban összesen 22 apáca élt, és szerencsére mindannyian időben, sértetlenül el tudták hagyni az épületet, (egy közülük pedig épp kórházban volt a tűzeset alatt). 

A tűzoltók számára a mentést nehezítette a dombtetőn felépített, erdővel övezett épületegyüttes megközelítése. A vízellátás sem volt ideális a terület topográfiai sajátosságaiból adódóan. A jelentős részben 17. századi száraz faszerkezet pedig szinte üzemanyagként táplálta a tüzet. Az oltás során annak is fennállt a veszélye, hogy a közeli fákra átterjedve kiterjedt erdőtűz jön létre. Mintegy 40 tűzoltó érkezett a helyszínre a lángok megfékezésére a környező településekről, ám mint a drámai felvételek jelzik, esély sem volt a feltehetően az egyik cellában keletkezett rövidzárlat miatti tűzvészt megállítani, mely szombatról vasárnapra virradóra a falakon belül szinte mindent elpusztított, s így az épület lakhatatlanná vált.

A kolostorban élő Szent Ambrus-rendi Remetenővérek (Monache romite dell’Ordine di Sant’Ambrogio ad Nemus) nevüket Milánó védőszentjéről, püspökéről, Szent Ambrusról kapták. A rend gyökerei a 14. századra nyúlnak vissza. Életmódjuk a szigorú elzártság a külvilágtól (klauzúra) és a szemlélődő ima. A magány és a közösségi élet egyensúlyára törekszenek. Fő tevékenységük az imádság mellett a kézimunka, (mint például hímzés, ikonfestés) és a kolostor kertjének gondozása. Ők az egyetlen olyan női közösség, amely megőrizte az ambroziánus rítust a liturgiájában (ez a milánói egyházmegye sajátos, az általános római rítustól eltérő szertartásrendje). 

Bernaga kolostor, tűzvész (2025. október 11.)

A háttérben a VI. Pál pápa által a rendnek adományozott feszület – Fotó: primamerate.it

Kapcsolat VI. Pál pápával és Carlo Acutissal 
 
Mielőtt pápává választották volna, a későbbi VI. Pál – Montini bíboros – milánói érsek volt (1954–1963). Mivel a Bernaga-kolostor a milánói főegyházmegyéhez tartozik és az ambroziánus rítust követi, az érsek rendszeresen látogatta a közösséget. Nagy tisztelője volt a nővérek szigorú, szemlélődő életmódjának, és úgy tekintett a kolostorra, mint az egyházmegye egyik „lelki erőművére”. A kapcsolat egyik legfontosabb kézzelfogható jele egy feszület volt, amelyet VI. Pál már pápaként ajándékozott a nővéreknek. Ez a kereszt a kolostor egyik legértékesebb kincse lett, és a nővérek számára a pápai elismerés és szeretet szimbólumaként szolgált. VI. Pál pápa egész pontifikátusa alatt kiemelten támogatta a szemlélődő rendeket. A bernagai nővérek pont azt a belső, imádságos életet képviselték, amiről VI. Pál úgy tartotta, hogy elengedhetetlen a modern világ számára.
 
A tűzoltók a kolostorban őrzött számos értékes kegytárgy, szobor, festmény mellett a kápolna szentélyében elhelyezett pápai feszületet is kiemelten igyekeztek megtalálni a romok között, amint azt a körülmények lehetővé tették. Bár az első beszámolók szerint fennállt az esélye, hogy megsemmisülhetett az itt élő nővérek valamennyi személyes holmijával együtt, a későbbi híradások tisztázták, néhány másik mű- vagy kegytárggyal egyetemben, mint például a Segítő Szűzanya szobra, csodás módon átvészelte a katasztrófát.
 
A történtek feletti fájdalmat – ha csekély mértékben is – enyhítette továbbá Szent Carlo Acutis szív- és hajszálereklyéjének megtalálása, amely ugyancsak sértetlen maradt. A tűzoltók a romok között egy dobozban bukkantak rá az igazoló okirattal együtt, csaknem 24 órával a tűz kezdete után, mint azt Marco Panzeri, La Valletta Brianza polgármestere megerősítette a sajtónak. A 2006-ban, mindössze 15 évesen elhunyt Carlo Acutis 1998. júniusában itt, a Bernaga-kolostor kápolnájában járult első szentáldozáshoz, ezért a nővérek számára a relikvia különleges jelentőséggel bírt. Az olasz fiatalt XIV. Leó pápa 2025. szeptember 7-én avatta szentté Rómában a Szent Péter téren, aki az eucharisztikus csodákat egybegyűjtő weboldaláról, valamint az abból készült kiállítási anyagról vált szerte a világon ismertté. A digitális kor és az Oltáriszentség apostolaként, a számítógépes programozók, a közösségi média és az internet patrónusaként tartják számon.
 
A relikviának a megmenekülése azért is váltott ki döbbenetet az apácákban és a történtekkel szembesülő hívekben a súlyos tragédia közepette, mert a tűzeset keletkezésének az időpontja egybeesett Carlo halálának az évfordulójával. Az akut leukémia következtében drámai gyorsasággal elhunyt milánói fiatalember ugyanis 19 esztendővel korábban ezen a napon távozott el az élők sorából… (Megj.: az orvosok 2006. október 11-én, délután 17 órakor állapították meg nála, hogy súlyos agyvérzés következtében agyi működése teljesen megszűnt. A halál beálltát csak másnap reggel 6:45-kor rögzítették, amikor szíve is megállt). A nővérek tehát épp liturgikus emléknapjáról készülődtek megemlékezni a vasárnapi szentmisében.
 
Nemzetközi gyűjtés a helyreállításra
 
Az épületegyüttesben tetemes, sok millió eurós anyagi kár keletkezett, ezzel együtt lakhatatlanná vált. A Bernaga-kolostor újjáépítéséért és a lehetetlen helyzetbe került apácák megsegítésére nemzetközi gyűjtés indult, amelyhez azonnal csatlakozott, segítséget ajánlott az Acutis-család is.
 
Bernaga kolostor, tűzvész (2025. október 11.)

Carlo Acutis ereklyéje sértetlenül vészelte át a tűzvészt – Fotó: primamerate.it


Az Eucharisztiában Jézus testi valójában van köztünk a világban, éppolyan valóságosan, mint az apostolok idejében, amikor a tanítványok láthatták őt hús-vér valóságában Jeruzsálem utcáin sétálva.

(Carlo Acutis)


Szent Carlo Acutis

Carlo Acutis portré

Carlo Acutis (1991 – 2006) fiatalon, alig 15 évesen elhunyt millenniumi szentje a Katolikus Egyháznak, aki már kisgyermekként szoros kapcsolatba került Krisztussal, meglehet e kor szülötteként életét ugyanazok a hétköznapi cselekedetek jellemezték, mint a mai fiatalokét. Az életvidám olasz ifjú ugyanakkor szabadidejében sok időt töltött a Milánóban élő hajléktalanok között, zsebpénzéből például takarókat, matracokat vásárolt nekik. Gyakorta segített a környékükön élő időseknek a bevásárlásban. 11 éves korától segédkezett a nála fiatalabb gyerekek, elsőáldozásra készülők hitoktatásában is. Amikor csak tehette, mindennap részt vett szentmisén.

Komoly informatikai szaktudásra tett szert, hogy elkészíthesse eucharisztikus csodákat egybegyűjtő weboldalát. A honlap nyomán összeállított kiállítási anyag halálát követően bejárta a világot – csak az Egyesült Államokban több ezer plébánián és száznál több egyetemen fogadták azt –, elmélyítve sokak Krisztus valóságos jelenlétébe vetett hitét az Eucharisztiában.

Gyakori mondásai, melyek szállóigévé váltak: „Az Eucharisztia országút a mennyországba” vagy „Mindenki eredetinek születik, és mégis sokan fénymásolatként halnak meg.”


Írta: 1szo.hu

Felhasznált anyagok, fotók:
laprovinciaunicatv.it: link,
primalecco.it: link,
avvenire.it: link,
merateonline.it: link
ilcittadinomb.it: link
primamerate.it link